Miközben a tablettákat szedtem, a lábaim csak rosszabbak lettek.
Kérem, HAGYJA ABBA, hogy a korára fogja a nehéz lábakat, a duzzanatot és az állandó fáradtságot. Tudom, az orvosa azt mondja, „ez csak visszérelégtelenség" — de ami a testével történik, annak sokkal mélyebb oka van. Ezt a rendelőben senki nem mondja el Önnek. Elmesélek valamit, amit majdnem megtartottam magamnak. Mert őszintén szólva, még mindig dühös vagyok, hogy senki nem szólt erről korábban. Tavaly szeptemberben álltam a fürdőszobai tükör előtt, és nem ismertem meg a saját lábaimat. Térdtől lefelé — mintha nem is az enyémek lettek volna. Duzzadtak, feszesek, olyan furcsa, párnaszerű tapintással, ami régen nem volt. Ha ujjal rányomtam a síncsontra, egy gödröcske maradt, ami tíz-tizenöt másodpercig nem simult el. Nyomkodtam, és néztem. És ez a kis mélyedés a bőrön minden egyes alkalommal jobban megrémisztett, mint az előző. Estére a bokáim eltűntek. Nem képletesen — szó szerint. A lábam egyetlen egyenes hengerré vált térdtől a lábfejig, forma nélkül. Három éve nem vettem fel szoknyát. Nyáron, amikor mindenki szandálban járt, én zárt cipőbe bújtam, mert szégyelltem magam. Egyszer a lányom meghívott a Balatonra az unokákkal. Nemet mondtam. Azt hazudtam, hogy nem érzem jól magam. Az igazság az volt, hogy el sem tudtam képzelni, hogy bárki meglátja a lábaimat. Ötvenkilenc éves voltam, és a saját családom elől bujkáltam. De a duzzanat nem is volt a legrosszabb. A legrosszabb a fáradtság volt. Nem az a szokásos „elfáradtam munka után" érzés. Hanem egy ólmos, mindent elárasztó nehézség, ami már reggel elkezdődött. Felébredtem, és a testem mintha kétszer annyit nyomott volna. A lábaim zúgtak. A kezeim, mintha vattával töltötték volna meg. Még az arcom is puffadt volt reggelente — táskák a szemem alatt, bedagadt szemhéjak, mintha egész éjjel sírtam volna. Elkezdtem elfelejteni szavakat. Állok a konyhában, kérem a férjemet, adja ide azt a... azt az izét... na, azt a... és mutogatok, mert a „merőkanál" szó egyszerűen eltűnt a fejemből. Kezdtem azt hinni, hogy elvesz